Néha mered, néha nem

Néha ölelsz, néha löksz

Néha tudod, néha nagyon nem

Néha elég egy édes félmosoly, néha száz se

Néha mindened értük, néha mindent magadért

Néha mosolyogsz, néha ordítasz

Néha kifelé, néha befelé

Néha követelsz, néha tőled követelnek

Néha szeretnéd, néha már csak azt szeretnéd, hogy..

Néha érzed, néha nem

Néha engeded, néha nem

Néha kimondod, néha még magadnak se mered

Néha elégedett vagy, néha nem

Néha nem egyszerű, néha pofon egyszerű

Néha édesanya, néha "szaranya"

De a nap végén az öledbe kuporodik, a köldokzsinórt mintha még el sem vágtág volna, és csak nézed a nyugodt kis arcát, hallgatod a szuszogását és minden a helyére kerül! 

 Ne érezd magad rosszul, ha épp rossz kedved van, rosszul sikerült valami, vagy türelmetlen vagy..... ember vagy, nem gép. Ember vagy, aki téved, aki hibázik, aki elfárad. Egy 200 napos, azaz egy 6 . majdnem 7 hónapos  gyermek anyukája vagy, aki igencsak próbára teszi a türelmedet. Ne ostorozd magad. Ne is nyomd el ezt az érzést. Én ezt a verset igencsak negatív állapotomban írtam. A körülményekre már nem emlékszem, de arra igen, hogy közben potyogtak a könnyeim.

Őrült nehéz anyának lenni, néha tényleg az őrület határára tudunk sodródni. 

Nem kell mindig nyelni. Ér kiakadni, ér sírni, ér kiabálni, ér kiengedni a fáradt gőzt, ér kiírni magadból.... Elnyomni, tettetni, fusztrálódni, önostorozni, nyelni viszont nem! Ezek beteggé tesznek! 

Kitartás Anyatárs!