A férjem rendszeresen és szívből röhög rajtunk hétközben, amikor oviba indulunk.... mert a saját hülyeségem és mutatott példám idegesít fel. 

De persze vannak jó dolgok is, amikben utánoz, és amire nagyon is büszke vagyok. Ez a sport iránti szeretete. Bármit csinál, hihetetlenül ügyes benne. Úszás, bicikli, roller ( 1,5 évesen egyszer mutatták meg neki a lányok az órámon, hogyan kell rollerezni, azonnal tudta, azonnal meg tudta tartani az egyensúlyát... 15 hónaposan kezdett járni...), labdajátékok. 

SZóval tényleg résen kell lenni mindig, mert bizony fülel és lelkesen másol, hiszen az a dolga. Rajtad keresztül ismeri meg most még a világot. A te szüvegeden át. Azon keresztül látja saját magát is! Ezért nem mindegy az sem, hogy vele, sőt RÓLA hogy beszélsz. Mert azt is hallja, ha lehülyézed őt a szomszédnak, mert épp' leesett mondjuk az ágyról.... és azt is, ha másoknak dicséred őt. Ebből építi fel a saját énképét, ennek fog majd megfelelni. Térjünk vissza az előző példához, ami tudom, hogy durva, de érzékletes.

Érzed a különbséget? 

Mert ő nagyon is érzi és hamar beskatulyázza magát! 

Ha folyton lehülyézed,azt mondod neki, hogy ügyetlen, mert mondjuk valamit nem úgy csinált, mint ahogy te szerettél volna, mert mondjuk még nem képes rá, akkor azt a gondolatot teszi magáévá, hogy ő hülye, vagy hogy ügyetlen. 

Ha pedig pozitívan erősíted meg, azaz, hogy ügyes, jól csinálta, akkor ezt a magot ülteted el benne.

Minkét mag egy-egy út, ami a lehető legfogékonyabb talajba kerül. 

Tudom, hogy néha elfut a harci ideg, amikor rosszat csinál, de ne azt mondd neki, hogy rossz vagy, hanem hogy rosszul viselkedtél. Ne azt mond neki, hogy buta, hanem, hogy bután viselkedett. Érzékeled a két jelzőben a különbséget? Az egyikben őt, személyesen őt jellemzed, a másiknál azt, ahogyan viselkedett. De a személyiség és a viselkedés két teljesen külön fogalom. Mert egy okos és ügyes gyerek is tud bután viselkedni. De még mennyire! De az elkövetett hibáiból tanul. Igenis tudja meg, ha rosszul viselkedett, ha szomorúságot okozott neked! Tudnia kell, mert vannak az életben szabályok. De ezért még nem buta, mert még nem ismeri őket! 

Mutsd meg neki, hogyan kell viselkedni! Hagyj neki időt, hogy elsajátítsa. Biztasd, bátorítsd és segítsd, ha kéri. 

Legyél TE az okos felnőtt. Aki jó példát mutat! Aki képes arra is, hogy a saját hiányosságait felismeri, tudja kezelni és a gyerekének jó példával tud előljárni! 

Ha tetszett a bejegyzésem, kérlek, hogy oszd meg barátaiddal is!